Kategória: Egyéb

Ahhoz, hogy az autónk hibátlanul és hosszú ideig működjön, elengedhetetlen, hogy rendszeresen karbantartsuk és bizonyos időközönként nézessük meg egy megbízható szervizben. Ehhez hozzátartozik az is, hogy a javasolt csereperiódusban az olajcsere se maradjon el, hiszen az olaj gyakorlatilag a motor vére. Az olaj cseréje nem jelent nagymértékű kiadást, mégis sokan spórolni akarnak vele, ami nagy hiba, ugyanis ennek az elmulasztása még nagyobb anyagi károkkal terheli majd a tulajdonosokat. Sajnos sokan azzal sincsenek tisztában, hogy a szakemberek mennyi idő elteltével ajánlják a műveletet elvégeztetni.  Jelenleg a gépjárművek többségénél 15 és 30 ezer kilométer között javasolt az olajcsere, de az adott típus gyártója konkrét számot is mondhat. Ez a szám a normál használatra érvényes, nagyobb igénybevétel esetében 5 és 10 ezer kilométer környékére is lecsökkenhet.

Az autóhoz tartozó kézikönyvben megtalálhatjuk az olajcseréhez kapcsolódó fontos információkat, például azt is, hogy pontosan milyen viszkozitású kerülhet a tartályba. Akkor is célszerű hamarabb elvégeztetni a cserét, ha az autót napi szinten többször használjuk a városban hidegindítással.

Az olaj számos alkatrész épségéért felel, többek között csökkenti a kopásokat, lehűti a kent felületeket, védelmet nyújt a korrózió ellen, a súrlódó felületek közti réseket is kitölti és meggátolja, hogy lerakódások képződjenek. Az olaj gondoskodik arról is, hogy a hideg ellenére az autó gyorsan beinduljon.

Milyen szűrő kerüljön a kocsiba?

A szűrő egyik fő feladata, hogy felfogja a fő szennyeződéseket, de ezen kívül más fő funkciói is vannak. A szűrőben szelepek gondoskodnak arról, hogy eltömődés esetén is valahogy átjusson az olaj a motorhoz. Tehát az olaj cseréjével, az olajszűrő cseréje is indokolt, de célszerű a légszűrőt, az üzemanyagszűrőt és a pollenszűrőt is újracseréltetni. Ma már számtalan olaj webáruház kínál minőségi szűrőket, valamint motorolajokat, de okvetlen figyeljünk arra, hogy megbízható helyről rendeljünk.

A mosogatógép rendszeres tisztítása elengedhetetlen ahhoz, hogy kedvenc háztartási gépünk hosszú ideig, problémamentesen végezni tudja a dolgát. Ez a berendezés rengeteg család életét tudja megkönnyíteni, azonban kiemelten figyelni kell arra, hogy a gyártó előírásai szerinti karbantartást és a tisztítást bizonyos időközönként elvégezzük. Ha ez hosszú ideig kimarad, akkor a készülék nem tudja maradéktalanul eltávolítani az ételt és szennyeződéseket, és idővel el fog romlani.

A legtöbb edényt, evőeszközt és egyéb étkezéshez kapcsolódó dolgot betehetjük a mosogatógépbe. Nem nehéz belátni azonban, hogy a rajtuk lévő zsírok, a mosogatószer és ételmaradékok idővel megágyaznak a kórokozóknak. Éppen ezért havi egy alkalommal érdemes mindenképpen kitisztítani a készüléket.

Az első lépés az edénytartó kihúzása és az alsó rész kitisztítása, ugyanis jellemzően itt van a legtöbb lerakódás. Ezt követően érdemes egy pohár ecetet betölteni a tartályba, majd üres járatban elindítani egy programot. Ez eltávolítja a szennyeződések jelentős részét és a kellemetlen szagoktól is megszabadít.

Amint lejárt a hosszabb meleg vizes program, érdemes még egy rövidet is elindítani. Most azonban nem ecetet kell használni, hanem szódabikarbónát. Fontos, hogy ezt ne a mosószer tartályába töltsük, hanem a mosogatógéptér alján hintsük szét.

Szűrő, ajtó, tartók tisztítása se maradjon el

A mosogatógép hosszabb élettartamáról a szűrő gondoskodik, amely felfogja az ételmaradékokat, szennyeződéseket. Ezt minden tisztítás alkalmával érdemes kiszedni és alaposan lepucolni. Ezt követően a belső teret, ajtót is érdemes enyhén mosogatószeres ronggyal áttörölni.

Az edénytartót kádban, vagy nagyobb mosogatótálcában érdemes átsúrolni. Itt is használhatunk mosogatószert, de textil helyett egy szivacs dörzsi részét kell bevetni. A végén nem szabad elfeledkezni a gép külsejéről sem: töröljük át a gombokat, és az ajtót kívülről is.

Könnyen elképzelhető, hogy idővel elkezdenek megjelenni a vízkőfoltok a készülék belsejében. Ha az ecet és szódabikarbóna kombináció nem távolítaná el ezeket, akkor vízkőoldó tablettára van szükség. Ez gyorsan és kíméletesen tűnteti el a szennyeződést az eszközből.

Bizonyos állatfajok úgy vészelik át a telet, hogy téli álmot alszanak és vannak, akik melegebb vidékre költöznek ezidő alatt. A madarak is azért mennek melegebb tájakra, hogy kellő táplálékhoz jussanak. Az ízeltlábúak, hüllők, kétéltűek olyan rejtekhelyeket keresnek maguknak, ahol ideális számukra a hőmérséklet, végül lemerevednek. Ebben az állapotukban az életfunkciójuk is nagyban lecsökken. A rovarok többnyire üres hassal térnek nyugovóra, míg a hüllők úgy, hogy előtte meglehetősen jól laknak és a téli álom ideje alatt szépen lassan, fokozatosan emésztik meg a táplálékot, hogy tavaszig kitartson.

Az emlősök körében szintén megoszlik, hogy melyik állat, hogyan alszik. Itt is vannak, akik sok ételt halmoznak fel, de akadnak, akik néha felébrednek, hogy egyenek, ilyenek például a mókusok is. Az ürge, a pele és a sün az egész időszakra vonatkozóan hibernálja magát és a nyáron felhalmozott zsírréteget  emésztik fel. Némely fajra jellemző, hogy csoportosulnak a téli álom idejére, ez azért is jó, mert tudják egymást melegíteni.

Mi történik miközben hibernálják magukat?

Ha már meg van a legideálisabb hely az álomra, akkor a testhőmérséklet szabályozásáért felelős központ átalakul, és az állat apránként kezd kihűlni. A folyamat addig tart, amíg el nem éri a test azt a hőmérsékletet, ami elegendő az alváshoz és a megfagyás veszélye sem fenyeget. Az élőlények ebben az állapotukban teljesen olyanok, mintha tetszhalottak lennének. A hőjük nagyjából akkora, mint a környezetüké, de fagypont alá soha sem megy. Szívverésük és légzésük egyaránt lecsökken a téli álom alatt, sőt igazából minden szervük működése lelassul. Az idegrendszerük is megpihen, hiszen a sötét helyeken csekély inger éri őket.

A medvék is néha-néha felébrednek a hosszú alvásból és, ha tavasszal még nem elégedettek az időjárással, akkor visszafekszenek.

A denevérek inkább a trópusokon élő állatok közé tartoznak, ám vannak fajok, amelyek alkalmazkodtak hazánk éghajlatához, ezért nálunk is fellelhetőek. Viszont télen téli álmot alszanak, ebben az időszakban egyébként sincs elegendő rovar, például szúnyog, ami a táplálékforrásukat jelenti. Téli álmuk ideje alatt testük hőmérséklete lényegesen lecsökken, 5-8 celsius fok környékére is lehűlhetnek. Ilyenkor lassabban veszik a levegőt és percenként 1-2-szer ver a szívük.

Ahhoz, hogy ez a hibernáció problémamentesen menjen végbe fontos, hogy zsírtartalékuk elegendő legyen, amit a tavaszi, nyári és kora őszi időszakban kell felhalmozniuk. Olyan helyen kell átaludniuk a telet, ahol nincs se nagyon hideg, se nagyon meleg, így tudnak majd kellően mélyen hibernálni. Ha ez nem teljesül felébredhetnek, ezáltal hamarabb felélhetik a zsírtartalékukat és elpusztulhatnak. Ezért se szabad őket mély álmukból felébreszteni, megzavarni. Bár olykor-olykor felébredhetnek, hogy a salakanyag ürítésre kerüljön, vagy pozíciót változtassanak, de ez nagy energiát igényel, mivel a testhőmérséklet ilyenkor a normál tartományba kerül vissza.

Hogyan tájékozódnak a denevérek?

Ki ne tudná, hogy mit jelent az ultrahangos vizsgálat, a legtöbb ember már átesett ilyen vizsgálaton, sőt csecsemőkorban kötelező is elvégezni. A denevérekről pedig elmondható, hogy ultrahangok segítségével tájékozódnak. A hanghullámokat hallva mérik fel a távolságokat, azonosítják az akadályokat és határozzák meg az irányokat. Erre egy kísérletet is elvégeztek az 1700-as évek környékén, egy Olasz természettudós, Lazzaro Spallanzani köteleket feszített ki egy helyiségben, amelyekre csengőket akasztott, majd elengedte a denevéreket úgy, hogy a szemüket bekötötte. A denevérek minden akadályt kikerültek, viszont amikor a fülüket nem tudták alkalmazni, mindennek nekimentek.

Az emberek számára nem hallhatóak azok az ultrahangos frekvenciák, amiket a denevérek kibocsájtanak, kizárólag műszerekkel érzékelhetőek.

Egy nőgyógyász, aki nem csak a fizikai problémák gyógyításával foglalkozik, hanem a lelki egyensúlyra is odafigyel. Úgy véli, hogy a szellemi harmónia felborulásának is nagy szerepe van a betegségek kialakulásában. Teljesen személyre szabja az orvoslásban tanultakat és az általa fontosnak tartott természetes gyógymódokat is alkalmazza.

2000-ben diplomázott le a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi karán, a szakvizsgát pedig 2006-ban szerezte meg nőgyógyász szakból, ezt pedig már Budapesten, a Semmelweis Egyetemen. Azóta is, egészen napjainkig folyamatosan tanul, képzésekre jár, más szakemberektől is ellesi a fortélyokat, mindezt azért, hogy kizárólag elégedett betegei legyenek és, hogy a hozzá fordulóknak a lehető legoptimálisabb kezeléseket, gyógymódokat tudja javasolni.

Ina May Gaskin és Michel Oden közös előadására is ellátogatott, 2010-ben pedig Ina May Gaskinnal együtt szakmai előadást tartottak a szülészetben alkalmazható legújabb technikákról, de még bábai műfogásokat is bemutattak.

Milyen területen van még tapasztalata?

Dr. Kovács Zoltán nőgyógyász hatalmas érdeklődést mutat a kineziológia iránt, tehát ezen a területen is képezte magát, mindig is vonzotta a test és a lélek folyamata, hogy miként kapcsolódik össze a kettő, és hogyan lehet kialakítani a tökéletes harmóniát.

Németországban elsajátította a legújabb nőgyógyászati endoszkópos műtéti technikákat, amelyek teljes mértékben szervkímélőek, az ultrahangos vizsgálati módszerek terén ugyancsak fejlesztette tudását. A doktor úr munkásságára jellemző, hogy rendkívül figyel a részletekre, és precízen végzi munkáját. A Londonban megrendezett Art Of Operative Vaginal Delivery, azaz a hüvelyi szülésbefejező műtétek művészete nevű tanfolyamon is jelen volt, hogy speciális orvosi műfogások is a birtokába kerüljenek.

Az egyik legnagyobb hobbija a jógázás, amit rendszeresen űz, ennek is köszönhető a pozitív kisugárzása, továbbá Aviva módszer oktatóként és homeopátiás orvosként is tevékenykedik a szakmája mellett.